hátrányok címkével jelölt bejegyzések

Gondoljanak egy citromra!

Amióta abból élek, hogy megosztom másokkal a megfigyeléseimet, gondolataimat, tapasztalataimat, még több időt töltök gondolkodással, és más emberek, helyzetek megfigyelésével. Már régen szemet szúrt az embereknek az a típusa, akinek látszólag minden rendben van az életében, mégis mindig van valami problémája. Leél egy mások által jónak tartott életet, úgy hogy közben folyamatosan rosszul érzi magát. A kívülállók nem értik mi a baja, hiszen sokan boldogan cserélnének vele, de ő napról napra, csak a negatív dolgokra tud figyelni, így megkeseredik, megsavanyodik körülötte minden.

Én úgy képzelem ezt el, mintha az életünk száz százalékát tíz egyenlő részre osztva, kilenc rész teljesen rendben lenne, de állandóan a problémás tizedik résszel lennénk elfoglalva. Gondoljanak egy citromraAz ilyen ember nem az örömeivel, hanem a bajaival foglalkozik éjt nappallá téve. Nem tudom igaz-e, hogy a gondolatnak teremtő ereje van, hiszen – tudomásom szerint – se ezt, se az ellentétét nem tudták még a tudósok egyértelműen bizonyítani. Azt viszont bárki kipróbálhatja magán, hogy a gondolataink hatással vannak ránk, és bizonyos elváltozásokat is okoznak. Gondoljanak például egy citromra, gondolatban vágják ketté, majd  csavarják ki a levét, – még mindig gondolatban – egy pohárba. Most képzeljék el, amint megisszák ezt a tömény citromlevet. Akinek összegyűlt időközben a nyál a szájában, az saját tapasztalatot szerzett egy perc alatt a gondolatok gondolkodóra tett hatásáról.citromlé 3

Ha egy citrom felidézése képes egy perc alatt, testi reakciókat beindítani, vajon milyen hatása lehet az éveken, évtizedeken át ismételgetett bánatos, dühös, szomorú, depressziós, negatív gondolatoknak? Jót hoznak, egészséget, kiteljesedést? Nem gondolnám. Ezek után biztosan könnyebben megérti mindenki, miért lenne hasznosabb az életünkben lévő jó dolgokra figyelni. Különösen addig, amíg még a jóból van több. Mert azt is megfigyeltem, minél többet panaszkodik valaki, annál több oka lesz idővel a panaszra. Ha rám hallgatnak nem engedik, hogy negatív tendencia uralja az életüket. Akármilyen mértékű is most a negatív hatás valaki életében, egészen biztos, hogy találhat okot az örömre is.  Aki éjt nappallá téve, az életében lévő jó dolgokra figyel, annak nehéz lenne rosszul lenni a jótól. Vannak inspiráló történetek, könyvek, filmek, amik segíthetnek, de mi döntünk magunkról.

Hogyan lehet a hátrányból előny?

Coachként gyakran találkozom olyan emberekkel, akiknek meggyőződése, hogy egy hátrány egész életre szól, azon nem lehet változtatni, sőt a helyzet idővel egyre rosszabbá válik. nevkartyam-elso-oldalaTipikus esete ennek, amikor valaki szegény családba születve, felnőttként is szegénységben él, és a gyermekeit is ezzel a nehéz batyuval indítja útnak. Rendszerint olyan mondatok kerülnek be, ebbe a nehéz batyuba, hogy “Sajnos mi szegények vagyunk, ezért hiába okos a gyerekünk, nem tudjuk a továbbtanulását támogatni. nevkartyam-hatso-oldalaÍgy marad ő is képzetlen, és szegény, pedig sokra vihette volna” A másik gyakori önsorsrontó mondat és gondolat “Ezen a vidéken nem lehet boldogulni. Örül az ember, ha közmunkára behívják, ha ez sincs, marad a segély, abból pedig, csak éhen halni lehet.” Még egy szörnyűséget a végére, aztán gyorsan abbahagyom: “Ezzel a szegénységgel, nem lehet semmit kezdeni. Ebbe csak belebetegszik az ember. Vagy belebolondul.”

Régen összerándult a gyomrom ezekre a mondatokra, de mióta coach vagyok, egyre több örömöt találok az efféle beszélgetésekben. Minden hátrányban benne van az előny lehetősége isKérdéseket teszek fel, amivel jól belekavarodik a segítséget kérő coachee a panaszába. Nézzünk egy példát: “Azt mondta ezen a szegénységen  nem lehet változtatni, sőt a helyzet idővel egyre rosszabbá válik.  Ha nem lehet rajta változtatni, akkor hogy válik egyre rosszabbá?” Néhány hasonló provokatív kérdés után, lassan ráébred a coachee, hogy még akkor is változnak a dolgok, ha semmit sem teszünk. Hiszen a változás az élet egyik állandósága. Innen már könnyen haladunk tovább afelé, hogy ebbe a változásba, bele lehet avatkozni. Sőt, tehetjük ezt, a saját érdekeinket szem előtt tartva is. Számtalan módszer, technika, film, történet segíthet bennünket ezen az úton.  Egyik ilyen módszer a coaching, ami még olyan nehéz helyzetben lévő családoknak is segíthet, mint a képen látható Kolompár család. A meséskönyvben lévő tizenöt fejezetből megtudhatjuk, hogyan változtassunk a hozzáállásunkon, hogy egyre boldogabbá, gazdagabbá, örömtelibbé váljunk.

Három kívánság

Ha családosként, szülőként kifognád az aranyhalat, mi lenne a három kívánságod?

Sokan gondolkodás nélkül pénzt kérnének. Főleg akik szegénynek tartják magukat. Gyakori kívánság még az egészség, mert az közmegegyezés szerint nagyon fontos. Mit szeretnénk harmadiknak? Mindenki azt, ami neki a leginkább hiányzik. könnyebb, mint az 1SZER1

Sokan hiszik – köztük én is -, aki nem a hiány állapotából kér, az jobban jár. Megszokott, elfogadott, elterjedt szemlélet a problémával foglalkozni, azt kérni, ami hiányzik, küzdeni, erőlködni, szenvedni. Pedig van jobb, könnyebb, örömtelibb út! Az elfogadás útja. Ki szokott áldást, békességet, hálát, szeretetet, boldogságot kérni? Mi, akik ismerjük, és használjuk a szavak erejét. Mi, akik az elfogadás útján járunk.

 

 

 

 

 

 

 

BoldogAsszonyok KerekAsztal

Már egy fél éve találkozgatunk keddenként az irodámban. Szeretem a keddeket. És szeretem a kérdéseket is. Vajon miért éppen egy kerek asztal körül ülünk le beszélgetni minden hónap első keddjén 17.00 órától? Ilyenkor BoldogAsszonyok KerekAsztalt tartunk, 4YOUBerettyóújfaluban a Kálvin tér 8. szám alatt lévő WordMagic Coach és Mediátor Irodában. Amikor fél évvel ezelőtt döntöttem erről a programról több érvem is volt mellette. De vajon mások mit gondolnak erről? Érdemes-e minden hónap első keddjén, BoldogAsszonyok KerekAsztalt tartani? Honnan jött az ötlet, és miért szánja rá magát valaki, hogy ilyen programot hirdessen? Anyagi oka lenne? Ó, nem. Ez a program teljesen ingyenes, és terveim szerint az is marad. Akkor miért? Reklám? Dehogy, sosem vagyunk olyan sokan, hogy komoly reklámértéke lenne.

Megmondom. Irracionális okai vannak. Az egyik legfontosabb ok teljesen érzelmi. Július első keddje – az első BoldogAsszonyok KerekAsztal – hetedikére esett. Ez a nap volt régen az édesanyánk születésnapja, és ezzel a programmal akartam életem egyik nagy modelljének emléket állítani. Sok éven át kihúztuk a programokat erről a napról, hogy amíg él, együtt köszönthessük gyerekek, unokák, vők, és menyek. Az édesanyánk, vállvetve az édesapánkkal nagyon szép családot épített fel. A szerelmükből. Ugyanis nekik csak a szerelmük volt, de a többit – jót is, rosszat is -, hozta majd az élet. Házasságuk legelején egy szörnyű tragédiát, amiből azt hitték sosem tudnak felállni. Az első gyermekük bölcsőhalált halt. De idővel ez a seb is begyógyult. Azt hiszem azért vállaltak minden gyermeket, mert ők már fiatalon megtanulták, hogy számukra a gyermek a földi lét során a legdrágább kincs. Pedig nem könnyű szülőnek lenni. Azt hiszem a szüleimnek minden rafinériára, tehetségre és képességre szüksége volt ahhoz, hogy tisztességgel neveljenek bennünket. Ha most lennénk gyerekek, – már csak a nagy család, sok gyerek, falusi lakhely, kevés jövedelem miatt is -, valószínűleg hátrányos helyzetűek lennénk. De abban az időben még nem volt ilyen címke. Mindenki boldogult, ahogy tudott. Még végiggondolni is nehéz, mennyi munka, mennyi küszködés, mennyi erőlködés kellett a szüleimnek a mindennapok levezényléséhez, de állták a sarat. Ráadásul képesek voltak évtizedeken át szeretetben élni. Mint a mesékben: holtomiglan, holtodiglan. A mi édesanyánk nagyon boldog asszony volt, pedig voltak nehézségei anyagi és egészségügyi téren is. De neki az, hogy szerethet, és őt is szeretik elég volt a boldogsághoz. Nagyon boldoggá tenne, ha ebben is hasonlítanék rá.

Én azokkal értek egyet, akik szerint a világ, úgy ahogy van, jó. Mindennek van célja és értelme, minden rejt ajándékot, ha hajlandók vagyunk megtalálni benne. A valamikori hátrány, megfelelő hozzáállással előnnyé, és tőkévé válhat. Majd egyszer mindannyian ráébredünk, minek mi lehetett az értelme, haszna, előnye. De én, – állandó oknyomozó gondolkodóként – már most is nagyon sokat profitálok a gyermekkoromból. Az egyik legnagyobb nyereségem, hogy iskolai végzettségtől, anyagi helyzettől, testszíntől-, súlytól-, formától, lakhelytől, életkortól, beosztástól, és bármi mástól függetlenül teljesen egyformának látom az embereket. Megtanultam, hogy a lehetőségek szemével nézzek mindenkire. Szerintem ebből a szempontból egyenlők vagyunk. Tudom, darázsfészekbe nyúlok ezekkel a mondatokkal, pedig nem akarok vitát gerjeszteni. Nem az a célom. Tőlem minden ember élheti azt az életet, ami számára a legjobb, hihet abban, ami őt a legjobban szolgálja. Erről szól a szabad akaratunk. Persze szülőként tartozunk felelősséggel, de nyilván meg van annak is az oka, ki milyen családba születik. Erről a családállítás, mint zseniális új tudományterület, már elég sokat tud, és tanít.

Visszatérve az egyenlőségre, őszintén hiszem, hogy a lehetőségeink tényleg korlátlanok. Mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy valóra váltsa akár a legmerészebb álmait is. Ebből a szempontból is egyformák vagyunk. És ez így van, mióta világ a világ. Artúr király lovagjainak volt egy legendás csiszolt márványasztala. Az asztal kereksége azt jelképezte, hogy a körülötte ülők egyenrangúak. Ahogy mi emberek is azok vagyunk. Sajnos vannak köztünk akik többnek, vagy kevesebbnek hiszik magukat másoknál, és eszükbe sem jut, hogy éppen a viselkedésükkel teremtenek meg helyzeteket, melyekben aztán szenvedésekkel élik napjaikat. Igaz vannak olyan helyzetek, amikben nehéz megtalálni az áldást. De, ha a saját értékességünkre ráébredünk, arra is könnyebben rájövünk, mivel járulhatunk hozzá mások életéhez. És a mi tehetősségünk lesz, a mi lehetőségünk. Én coachként bármilyen embernek tudok segíteni abban, hogy meglássa a saját értékét. Ha értékesnek látja magát, megváltozik a hozzáállása a dolgokhoz. Őszintén hiszem, a hozzáállásunk megváltoztatásával pedig, az életünk is változtatható.

Szóval az asztal azért kerek, mert azt jelképezi, hogy mindannyian egyformák vagyunk. Nem ugyanott járunk az életünkben, de ez csak tudatosság kérdése. Megéri-e BoldogAsszonyok KerekAsztalt tartani? Bizony meg, mert hónapról hónapra megerősít abban, milyen értékek mellett köteleztem el magam. Azt nem tudom, honnan jött az ötlet, arra viszont tisztán emlékszem akkor jutott eszembe, amikor azon gondolkodtam, hogyan tudnék másoknak segíteni abban, hogy értékesnek érezzék magukat.

Ma is lesz öttől Berettyóújfaluban, a Kálvin tér 8. szám alatt lévő WordMagic Coach és Mediátor Irodában BoldogAsszonyok KerekAsztal. Szeretettel várok mindenkit az ingyenes, kilencven perc időtartamú, közvetlen, jó hangulatú beszélgetésre.